Az utóbbi időben - tendenciaszerűnek tűnően - nagyszámban „minősítettek vissza” korábban rokkantnak véleményezett betegeket, állapítottak meg az előzőeknél jóval kisebb egészségkárosodást. Történt ez mindamellett, hogy gyakran a beteg az állapotát sokkal inkább romlónak érezte, s a szakorvosi dokumentációjában sem tükröződött javulás …    
Csak idő kérdése volt, hogy a minősítést végző Bizottságok hirtelen megszigorodó gyakorlatát követően a rendszer átalakítása is bekövetkezzen.
A kormány T/5000 számon benyújtotta a megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló törvény tervezetét.
A törvényjavaslat szövege letölthető ITT »
A törvényjavaslatot az Országgyűlés 2011. december 20-ra virradó éjjel elfogadta.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény kihírdetése 2011. december 29-én megtörtént (megjelent a Magyar Közlönyben).
A Magyar Közlöny ezen száma letölthető ITT »
A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal rövid tájékoztatója letölthető ITT »
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény olvasható ITT »

A rendszer átalakításának következményei felmérhetetlenek.

Az elvi szinten megfogalmazott cél - foglalkoztatásközpontú rehabilitáció, társadalmi reintegráció, foglalkoztatás elősegítése - (mint mindig) üdvözlendő, azonban a költségvetési takarékosság, mint elsődleges szempont - nyilvánvaló.

Annak ellenére, hogy a megélhetést biztosító keresőtevékenységre való alkalmatlanság (nevezzük akár össz-szervezeti egészségkárosodásnak, tartós munkaképesség csökkenésnek vagy mint a törvényben: "az egészség tartós vagy végleges kedvezőtlen változásai által meghatározott állapot"-nak) megítélése alapvetően orvosi szakkérdés.

A megváltozott ellátásokra (rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás) való jogosultság (egyéb törvényi feltételek megléte esetén) változatlanul kizárólag a rehabilitációs szakértői szerv (NRSZH) állásfoglalásán múlik.

Amennyiben az illetékes közigazgatási szervek jogerősen elutasítják az ellátás iránti igényt (ill. a továbbfolyósítási igényt), a határozat bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető az illetékes munkaügyi bíróságon.  Ha a perben az egészségkárosodás (egészségi állapot)  ill. a rehabilitálhatóság a vitás (túlnyomó részben ezekről van szó), a bíróság igazságügyi orvosszakértőt rendel ki.

Mind a társadalombiztosítási eljárásban, mind az esetleges bírósági felülvizsgálat alkalmával a szakértői bizottság állásfoglalását érdemben vitatni, azt aggályossá tenni orvosi szaktudást igényel.   

A képviseletet vállaljuk mind a társadalombiztosítási eljárásban (elutasító elsőfokú közigazgatási határozat fellebbezési eljárása), mind a bírósági felülvizsgálat során (másodfokú elutasítást követően). 

A személyes konzultáció alkalmával a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakvélemény(ek), közigazgatási határozat(ok) és a kórelőzményi egészségügyi dokumentáció áttekintése alapján egy elsődleges véleményt adunk a várható esélyekről.

Jogi képviseletre szóló megbízás esetén a vonatkozó orvosi irányelvek, szükség esetén a szakirodalom áttekintése és felhasználása révén részletes orvosi-jogi véleményt alakítunk ki. Ezen írásba foglalt véleményt beadványként ill. bírósági keresetként az eljárásban előterjesztjük.

Ügyfeleink  képviseletében történő fellépésünk jelentősen növeli a siker esélyét, hiszen az NRSZH Bizottsága ill. a perben kirendelt szakértő egészségügyi-orvosi kérdésekhez is értő szakorvos-ügyvéddel „áll szemben”.

Ügyvéd-szakorvosi munkadíjak rokkantsági ügyekben olvasható ITT »

Dr. Petrássy Miklós ügyvéd, szakorvos 

Tartani lehet attól, hogy azt szórják ki a rendszerből, aki tényleg beteg - Dr. Petrássy Miklós - NOL CIKK OLVASHATÓ ITT »

Jogtalan visszaminősítések rokkantsági nyugdíj ügyekben - Közelkép Hírügynökség - Dr. Petrássy Miklós - CIKK OLVASHATÓ ITT »